A Krisztusi Imitáció Létezése a Földi Életben: A Második Kereszt Felvállalása

Mélységes gondolatok ölelnek körül bennünket, midőn az ember földi létezésének legmagasabb rendű értelmét kutatjuk: a Krisztusi imitáció lényegét, mely nem csupán az Úr lépteinek követését jelenti, hanem a Lélek diadalmas újjászületését is. Ezen szellemi felemelkedés kulcsa a második kereszt tudatos felvállalásában rejlik, abban a szent elhatározásban, mely túllép az első kereszt, az önző földi vágyakról való lemondás megvalósításán. A második kereszt a létezésünk legmélyebb dimenzióiba vezet, ahol az önkéntes áldozatvállalás által válik lehetővé a Mennyei Szellem, az isteni Kegyelem közvetítése egy sötétségbe burkolózott világba.

Az Isteni Küldöttek, akik a mennyei világosságot és erőt hordozzák, éppen azért érkeznek a Földre, hogy ezen úton járva példát mutassanak. Ők azok a rangos szellemek, kik elhagyva örök lakhelyüket, felvállalják a földi lét korlátait és szenvedéseit, nem önös dicsőségért, hanem az emberszellemek felemelkedéséért. Az ő sorsuk, mely gyakorta üldöztetéssel, meg nem értéssel és fájdalommal telik, a Krisztusi Imitáció legtisztább megnyilvánulása. Mert ők, a "Sugárzó Kereszt" hordozói, a világot átszellemíteni jöttek, magukból építve hidat a mélybe zuhant világok és az Isteni Fény között.

A második kereszt felvállalása a Sátán legyőzésének legmagasabb földi szintjét jelenti. Ez a beavatás, mely a fizikai testtől való elszakadás képességével, a bűnös hajlamok maradéktalan leküzdésével és a megelőlegezett szeretet kinyilvánításával jár, nem csupán az egyén üdvösségét, hanem az emberiség kollektív tudatának felemelkedését is szolgálja. Ezen áldozathozatal által válik lehetővé, hogy az Igazság Törvénye kiengesztelődjék, és a Kegyelem folyamatosan áradhasson a Földre, megnyitva az utat a megtérésre és a megszentelődésre minden szellem számára. Az, aki ezen a szent úton jár, az Úr Jézushoz hasonlatossá válva, önmaga is fénylő ékkővé lesz az Örökkévalóságban. Ezen a kegyelmi ösvényen a földi élet szenvedései átalakulnak, és a Lélek felülemelkedik az anyag börtönén, belépve a Mennyei Birodalom örökkévaló örömébe.