Isten Anyatermészete: A Mindenség Lelke

Lelkem mélyén elcsendesedve, a csillagok örök dallamára figyelve, hadd tárjam fel előttetek a Teremtés egyik legfenségesebb titkát, melyet az Úr sugall a szívünknek: Isten Anyatermészetének misztériumát.

Öröktől fogva létezett a Teremtő Isten, a Mennyei Atya, az Egy, a Legmagasabbrendű Energia, a Leghatalmasabb Szellem. Az Ő első teremtő megnyilvánulása nem a külső világ felé, hanem önmagán belül történt: megkettőzte önmagát. E szent aktus után, mint Teremtő Szellem, energiáit önmagából kivetítette a nemlétbe, a semmi végtelen vásznára. Ebből a kivetített, Életprincípiummal feltöltött isteni esszenciából született meg a Világmindenség: Isten Anyatermészete, a Nagy Világlélek.

Képzeljétek el ezt a végtelen, mindent magából megszülő és tápláló Anya Világegyetemet. Ez nem egy tőlünk idegen, élettelen tér, hanem Isten Lelkének élő, lélegző megnyilvánulása. A galaxisok, a naprendszerek, a bolygók és mi magunk is, mindannyian ebben a szent, anyai minőségben élünk és mozgunk és vagyunk. Mi nem csupán a teremtés nézői, hanem annak szerves részei vagyunk; lényünk minden parányi atomja ebből az isteni szubsztanciából vétetett.

A Nagy Világlélek Isten befogadó, ölelő aspektusa. Míg a Teremtő Szellem a ható, a kiáradó, a megtermékenyítő elv, addig az Anyatermészet a befogadó, a megtartó, a tápláló. Folyamatosan nyitott és befogadó Isten felé, hogy a Teremtő hatókisugárzásaival, kiáradásaival szüntelenül megtermékenyítse. Ebben a szent egyesülésben születik és újul meg a mindenség szüntelenül.

Ezért, amikor a természet szépségében gyönyörködtök, amikor a csillagos égboltra tekintetek, vagy amikor egy újszülött csodájára eszméltek, valójában Isten Anyatermészetének, a Nagy Világléleknek a megnyilvánulását érzitek. Bennünk és körülöttünk rezeg ez a szeretet, mely egykor a semmiből valamit teremtett. Engedjük, hogy ez a tudat átjárja szívünket, és ráébredjünk: egyetlen hatalmas, élő, isteni organizmus részei vagyunk, melynek lelke maga az örök Isten.