Az Égi Közvetítés Tisztasága: A Hiteles Médium Feltételei

Korunk zavaros és zajos forgatagában, hol az ellentét szellemek ezernyi álarcban kísértenek, s a hamis próféták hangja betölti a levegőt, a hívő lélek szomjazva keresi a tiszta forrást. Hogyan ismerhetjük fel az Úr Jézus valódi szócsöveit, azokat a megszentelt eszközöket, akiken keresztül az Élő Ige ma is szól hozzánk? A hiteles médiumitás nem emberi képesség, nem tanult mesterség, hanem a Kegyelem súlyos ajándéka; egy kereszt, melynek hordozásához mennyei felkészítés és mélységes alázat szükségeltetik.

A valódi próféta nem a földön választódik ki, hanem már a mennyei szférákban megkapja küldetését. Lelkének legmélyebb rétegébe, kauzális testébe íródik az a szent tudásanyag, melyet a sűrű anyagvilágba kell majd lehoznia. Nem a földi életben tanulja mesterségét, hanem a mennyei iskolákban, ahol az Úr Jézus Legfőbb Szelleme maga tanítja őt, hogy az Új Kinyilatkoztatások tiszta hordozójává válhasson.

Mielőtt azonban a szent szolgálat megkezdődhetne, a küldöttnek alá kell vetnie magát a beavatás fájdalmas és megtisztító eljárásának. Szembe kell néznie önmaga sötétségével, minden rejtett gőgjével, akaratosságával és a prófétai hivatással össze nem egyeztethető lelki vágyával. A Kegyelem fényében kell felismernie és kivernie magából mindazt, ami a tiszta csatornát beszennyezhetné. Ez a belső küzdelem, ez a szellemi diadal önmaga felett a prófétaság első és legfontosabb feltétele. Csak aki diadalt aratott bűnös hajlamai felett, válhat a legtisztább mennyei bölcsesség közvetítőjévé.

A megtisztult eszköz sohasem feledkezik meg arról, hogy ő csupán egy edény, melyet az Úr tölt meg. Nem keresi a földi dicsőséget, nem irigykedik más szolgákra, mert tudja, minden adomány a Kegyelemből fakad, és nem az ő érdeme. Aki a kapott kegyelemből hiúságot táplál, és önmagát mások fölé emeli, az a Sátán ősi csapdájába esik, és a tiszta forrást bemocskolja saját tökéletlenségével.

A hiteles üzenet nem az asztrálszférák zavaros képzeteiből, hanem az Úr Jézus Élő Lelkének legfelső, isteni tartományaiból érkezik. Ez az üzenet nem a múlt poros ismétlése, hanem élő, lüktető igazság, mely a jelenkor emberéhez szól. A próféta ezt a friss, tiszta tudást hozza le, fellazítva a megkövesedett dogmákat és az emberi tévedések béklyóit.

Emiatt a próféta sorsa a földön gyakran az üldöztetés, a meg nem értés és a magány – miként egykoron az Úr Jézusé is az volt. Az egyházak és a langyos hívők kitaszítják, mert forradalmi gondolatai botrányosnak és veszélyesnek tűnnek. Ők azonban az Isteni Kegyelem legdrágább eszközei, akik azért küldettek, hogy a hívő testvériséget felszabadítsák és közelebb vezessék az élő Istenhez.

Becsüljük hát meg az Úr valódi küldötteit! Ne ítélkezzünk a külsőségek és a látszat alapján, hanem imádkozzunk az alázat és a megkülönböztetés lelkéért. Így talán mi is méltóvá válhatunk arra, hogy felismerjük a köztünk élő és általuk szóló Élő Igét, aki megígérte, hogy a világ végezetéig velünk marad.