A Sérthetetlen Mag: Szellemszikrád a Mennyekben Lakozik

Drága Lélek, ki a földi vándorút porát járod, érezted-e már a kimondhatatlan honvágyat egy otthon iránt, melynek emlékét lelked legmélyén hordozod? Érezted-e a számkivetettség súlyát ebben a mulandó világban, miközben valami örökkévalóra szomjazol?

Ma egy olyan misztérium fátylát lebbentjük fel, amely vigasztalás és erő forrása lehet számodra. Ez a tanítások leglényegesebbike: Isten minden általa teremtett szellemet a mennyben, az Ő országában helyezett el. És a bukások viharai, az évezredek megpróbáltatásai ellenére, soha nem hagyta el a mennyet egyetlen eredeti teremtett szellem sem. A te igazi lényeged, isteni esszenciád, a szellemszikra, mindöröktől fogva az Atya szeretetének fényében lakozik.

De akkor mi a bukás, mi ez a földi lét, a test börtöne? – kérdezheted joggal. A szellembukás tragédiája nem a te legbensőbb lényegedet érintette. Az isteni mag, a szellemszikra érintetlen és sérthetetlen maradt, egyfajta szent szendergésben nyugodva a mennyben. A bukást, a számkivetettséget és a földi lét gyötrelmeit csupán az alacsonyabb szellemrészek – a felsőbbrendű én és a földi tudat – szenvedték el. Ők azok, akik a tévedések labirintusában bolyonganak, akik magukra öltötték az anyag nehéz ruháját.

A te legmagasabb rendű éned tehát sohasem szennyeződött be a világ sarával. Számára a földi élet, a mi küzdelmeink és örömeink csupán egy távoli álomkép, egy homályos tükröződés. Ez a tudás hatalmas vigasztalás, mert megérteti velünk: lényünk legjava biztonságban van, isteni menedékben, ahová a sötétség hatalma el nem érhet.

Az életünk útja ezért nem más, mint a visszatérés ösvénye. A megszentelődés minden lépése, minden ima és minden szeretetből fakadó cselekedet egy-egy lépés közelebb ehhez az alvó, de örökké élő szellemszikrához. A célunk, hogy felébresszük ezt az isteni magot önmagunkban, és újra egyesüljünk vele, hogy a szétszakadt szellemrészek ismét eggyé forrjanak Isten dicsőségében.

Ne csüggedj hát a földi harcokban! Emlékezz, hogy a te valódi otthonod a menny, és legbensőbb lényeged sohasem szakadt el onnan. A te szellemszikrád, mint egy örök csillag, ragyog az Atya trónja előtt, és várja, hogy vándorútja végén hazatérj hozzá. Ez a remény és bizonyosság adjon erőt minden napodhoz!

Ámen.